A cukorbeteg emberek egy része inzulinadására szorul. A nekik szánt készítmények inzulintartalmát nemzetközi egységekben (NE) adják meg. A legtöbb inzulinoldat – beleértve az itthon is forgalomban levőket -1 ml-ben 40 NE-et tartalmaz. A befecskendezéséhez 1 vagy 2 ml-es fecskendőket használhatunk és újabban előretöltött, korszerű, könnyen kezelhető patronos inzulinadagoló készülékek kerültek forgalomba. Ezek volnának az úgynevezett inzulintollak. Hazánkban kétféle nagyságú tű van leginkább használatban, a 8mm-es és a 12,7mm-es. Ám újabban 30G-s ultravékony tűket is gyártanak. Az “egyszer használatos” tűket lehet többször is használni, egészen addig míg hegyük el nem tompul, de a tűvédőt mindig gondosan helyezzük vissza! Ha a bőr tiszta, ne használjunk alkoholos törlést. Legjobb, ha a has bőrredőjébe adjuk az injekciót, és ajánlott változtatni a beadási helyeket, így elkerülhető a lipodisztrófia a gyakran szúrt ponton. Esetleg annak begyulladása, seb kialakulása.
A hatáskezdetük és hatástartalmuk alapján az inzulinkészítményeket négy nagyobb csoportba sorolják: gyors-hatású inzulin, ultragyors-hatású inzulin, a középhatású inzulin, a hosszú hatású inzulin.
A gyors-hatású inzulin: szinte ugyan olyan mint a hagyományos emberi inzulin, gyorsan ható és rövid hatásidejű készítmény. Az injekciót az étkezés előtt körülbelül 15-20 perccel vagy közvetlenül után kell beadni. A maximális hatását 2-4 óra múlva fejti ki, és csaknem 6-8 órán át tart. A készítmény teljesen megegyezik az emberi inzulinnal.
- Ultragyors-hatású inzulin: A közelmúltban hála a kutatók fáradságos munkáinak sikerült módosítani az inzulinmolekula felépítését. Ennek eredményeképpen ultragyors-hatású inzulinkészítményeket kaptak, melyek a hagyományos inzulinnál gyorsabban érik el maximális hatásukat, de a hatástartalmuk is rövidebb. A készítmények nagy előnye, hogy beadása után az étkezés előtt nem kell megvárni a 15-20 percet. Az injekció adása után azonnal el lehet kezdeni az étkezést. Azonban lehet egy hátrányos hatása ezeknek a készítményeknek, mégpedig, hogy a hatás gyorsabban lecseng mint a hagyományos inzulinnál, így az étkezés után könnyebben alakulhat ki hiperglikémia.
- A középhatású inzulin: Beadástól számítva 1-3 óra múlva kezd hatni, maximális hatását pedig 6-10 óra múlva fejti ki, és összesen 12-18 óráig hat. Ezt a fajta inzulint lehet reggel adni, és akkor hatásával lefedi a nap első felét, vagy este, hogy az éjszakát fedje le. Segítségével pótolható a szervezet alap-, a szénhidrátok felvételétől független inzulinszükséglete az úgynevezett bázisinzulin. Az injekciót általában reggel és este kell beadni a táplálék felvételétől függetlenül.
- A hosszú hatású inzulin: Az első 6 óra alatt csak nagyon kevés hatással bír, de a hatásideje hosszú, 28-36 óra. Ezek a készítmények a középhatásúakhoz hasonlóan a táplálék felvételétől független inzulinszükségletet fedezik, azzal a különbséggel, hogy ezeket az inzulinokat elég naponta egyszer fecskendezni (általában este).
- Sulfanylureák a hasnyálmirigy inzulin elválasztó sejtjeire hatnak s így az inzulin
elválasztást serkentik pl.: Gilemal, Glibenclamid, Glucobene, stb… - Szintén az inzulin elválasztás serkentése révén hat, de valószínűleg más csatortnán keresztül is az újabban kifejlesztetett, ún. meglitimid analógok, a repaglinid (Novonorm), és a fenilalanin származék nateglinid (Starlix).
- Egyéb diabetikumok például az inzulin hatását változtatják meg, a metformin (Adimet, Maformin, Meforal, Merckformin, Metfogamma, Metrivin, Metformin 1a Pharma) a májban, míg az, ún. thiazolimide-dionok mint a rosiglitazone (Avandia) a zsírszövet és a vázizomzat inzulinérzékenységét változtatják meg.
- Végül az acarbose (Glucobay) gátolja a glukóz felszívódást a bélben, ezáltal kevésbé emelkedik a vércukorszint.
- Mindezeken kívül használatos lehet még: a buformin (Adebit), glipizide (Minidiab), gliquidone (Glurenorm), gliclazide (Diapre, Gluctam), glimepiride (Amaryl)
- Hipoglikémia: Inzulin túladagolása esetén léphet fel (vagy ha az inzulin beadása után a megfelelő szénhidrát bevitele elmaradt), mely kórosan alacsony vércukorszintet, és életveszélyes állapotot okozhat.
- Lipodisztrófia: Az inzulin injekciók károsíthatják a bőrt és az alatta fekvő szöveteket. Az injekciók vagy zsírlerakódást okoznak, ezzel a bőr dudorossá válik, vagy zsírpusztulást, amely viszont a bőrön kisebb benyomódásokként ismerhető fel. Ezeknek a szövődményeknek az elkerülésére érdekében fontos az injekció beadásának helyét változtatni, például egyik nap a combot, másnap a hasat, harmadik nap pedig a kart használni.
- Allergiás reakciók: ritkán (általában állati inzulin alkalmazásakor, ami ma már igen ritka) felléphet allergiás reakció is fájdalommal és égő érzéssel, melyet aztán az injekció helyén pár órán keresztül bőrpír, viszketés és duzzanat követ. Napjainkban ennek elkerülésére minden új beteg nem állati hanem géntechnológiával az inzulin termelésére beprogramozott E.coli nevű baktériummal vagy az ugyancsak e célra programozott sütőélesztővel állítják elő.
Forrás: Drd Szabó Béla (DEOEC ÁOK) E-Paciens.hu\Cukorbetegség

